Arcképcsarnok 1.- Fáy András

Arcképcsarnok
A biztosítás történetét kutatva gyakran találkozom olyan személyek nevével, akiket mindenki ismer, a történelem viharai közepette is megmaradtak a haza nagyjainak. Azt azonban kevesen tudják róluk, hogy az élet más területein kifejtett áldásos tevékenységük mellett, a hazai biztosításügy előmozdításáért is sokat tettek. Róluk, és tevékenységükről szeretnék itt megemlékezni.

Fáy András (forrás:wikipedia)

Fáy András (1786-1864)

A "haza mindenese" ahogy Szemere Pál nevezi, igazi reformer. Aforizmái révén már irodalmi tevékenysége is csak eszköz eszméi népszerűsítéséhez. Jogi pályájához szorosabban köthető reform javaslatai mellett leginkább a művelődés előmozdítása, a népnevelés, a nőnevelés szerepének hangsúlyozása volt célja.
Talán mégis leginkább gazdasági reformjai révén ismert leginkább, mint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület alapítója. Azt már kevesen tudják, hogy a Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület létrejöttében is nagy szerepe volt. Bár az ötlet nem tőle, hanem Weisz Bernát Ferenctől származik, aki az Adriai biztosító vezérügynöke volt. Tervéhez neves közéleti személyt kellett keresni, aki támogatja és terjeszti az eszmét. Több sikertelen próbálkozás után jutott el Fáy Andráshoz, akinek hathatós támogatása révén az egyesület létrejött.Azonban az életbiztosítás terén kifejtett tevékenysége a legjelentősebb, még ha tervei nem is valósultak meg végül. 

Életbiztosítás

Az életbiztosítási üzletág 1834-ben már megjelenik hazánkban az Assicurazioni Generali közvetítésével, de ekkor még korántsem ismert/elismert tevékenységről van szó. Az 1840-es években részben külföldi biztosítók hazai kirendeltségei, részben hazai kölcsönös nyugdíj- vagy életbiztosító társaságok alakulásával indul meg az életbiztosítási üzlet. Nem számít újításnak tehát, hogy a Takarékpénztár az Osztrák Első Takarékpénztárhoz hasonlóan az intézet keretében életbiztosító - vagy ahogy akkor nevezik, korbiztosító -  létesítését fontolgatja. Az Egyesület 1847-ben lép a tettek mezejére, Fáy azonnal a kezébe veszi a szervezést és az előkészítést. Hamar rájön, hogy a külföldi gyakorlat hazai körülmények között nem alkalmazható - el kell készíteni hazánk halandósági tábláját, mely az életbiztosítási díjszámítás alapját képezi..

magyar halandósági tábla

Azonnal hozzáfog és mindenféle előképzettség nélkül, a külföldi gyakorlat tanulmányozása és a hazai halálozási adatok begyűjtése által rövid idő alatt meg is alkotja azt. Munkájának célját, módszereit és eredményeit az Adatok Magyarország ismertetésére c. munkájában közli, jóval később, 1854-ben.

Miután a halandósági tábla 1847-ben elkészült, hozzáfogott a társaság alapszabályának megalkotásához, amit az Egyesület közgyűlésén 1848. március 12-én be is mutat. A közgyűlés meg is szavazza azt és a megvalósításhoz némi anyagi támogatást is.

Sajnos a szabadságharc, és az azt követő gazdasági válság a tervek megvalósítását lehetetlenné tette... végül az Első Magyar Általános Biztosító Társaság megalakulása (1857) után a kezdeményezés is értelmét vesztette. Újabb magyar halandósági tábla viszont csak Fáy kísérlete után 63 évvel, 1910-ben született.