2010. november 25., csütörtök

Újabb kötelező?

Nincsenek megjegyzések:
Egy kormánykoncepció szerint bevezetnék Magyarországon a kötelező lakásbiztosítást, tekintettel az elmúlt évek tapasztalataira. Árvíz, belvíz, iszap és pusztító viharok okoztak hatalmas pusztítást az ország különböző területein. A cikk szerint a több mint 4 millió lakóingatlannak közel 1/3-a nem rendelkezik lakásbiztosítással. A bevezetni kívánt kötelező biztosítással a keletkező károk rendezését próbálják megkönnyíteni. Hogy mi lesz a végleges megoldás, nem tudni, de az biztos, hogy számos probléma áll fenn véleményem szerint.
- azok, akik nem kötnek ingatlanjaikra biztosítást, nagyrészt azért teszik, mert a biztosítási díjat nem tudják fizetni.
- a biztosítások nem vállalnak a felsorolt, ritka, de nagy kárt okozó esetekre kockázatot, vagy a biztosítást kötők nem biztosítják magukat ilyen esetekre.
- a nem biztosított ingatlanok egy része árvíznek kitett területen fekszik - amire vagy nem lehet biztosítást kötni, vagy a biztosításban nem vállalnak árvízkockázatot.

A kérdéssel kapcsolatban

"Egyeztetést javasol a biztosítási szakértő

'A kötelező lakásbiztosítás bevezetését biztosításszakmai egyeztetéseknek is meg kell előznie, különben félő, hogy nem lesz eredménye a lépésnek, mivel a biztosítók egyelőre nem tudják vállalni bizonyos terülteken lévő lakóingatlanok biztosítását, illetve bizonyos kockázati körök fedezetét' - mondta Rácz István, a Biztositas.hu ügyvezető igazgatója az [origo]-nak. A szakember közölte, a nyáron a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) kidolgozott egy tervezetet a magyarországi katasztrófa-kockázatok átfogó kezelésére és el is jutatta azt a szakmai szervezetekhez és a kormányzathoz. 'Az alkuszszövetség tervezetében egy, kizárólag katasztrófa eseményekre kiterjedő, alacsony díjú kötelező alapbiztosítás bevezetése szerepel a lakóingatlanok esetében, amely bővítve van szociális elemekkel annak érdekében, hogy a biztosítási díjat megfizetni képtelen családok is biztosítva legyenek' - tette hozzá Rácz."
Nézeteim szerint ez azt jelenti, hogy a meglévő biztosításokba be kell építeni az ilyen jellegű kockázatokat, illetve valóban egy alacsony összegű biztosítási lehetőséget kell biztosítani azoknak, akik mást nem tudnak megfizetni. Kérdés, hogy az alacsony díjú kötelező biztosítás fedezi-e majd a felmerülő károkat.

2010. augusztus 12., csütörtök

mobil - biztosítás - mobilról

Nincsenek megjegyzések:
Újdonságok a biztosítások terén. A T-Mobile az ACE European Group támogatásával új szolgáltatást vezet be. Már mobiltelefonjainkat is biztosíthatjuk lopás, rongálás vagy 'véletlenszerű káresemény' ellen. Hasonlóan a gépjármű biztosításokhoz, a készülék javítását és/vagy cseréjét is finanszírozza, bár csak részben - kár esetén önrész vállalása is szükséges. Bővebben a fenti linken és itt olvashatsz.
A másik hír szintén a mobilokról szól, bár kicsit másképp. Szintén a T-Mobile új szolgáltatása az SMS-ben köthető utazási biztosítás, melyet az UNION biztosítóval karöltve kínálnak, egyelőre csak saját ügyfeleiknek. A biztosításhoz nem kell más, csak SMS-ben elküldeni a nevet, a születési évet és az utazás kezdetét-végét. Akár külföldről is megköthető így a biztosítás, a határátlépést követő 2 órán belül. Akár családi biztosítást is köthetünk, ebben az esetben a családtagok születési évére is szükség van. Azok számára, akik nem a társaság előfizetői, egyetlen vigasz marad. Ha az együtt utazók között van egy előfizető, telefonjáról mindenki számára köthet biztosítást. Az SMS utasbiztosításról részletesebben itt írnak.

2010. július 19., hétfő

Bankadó

Nincsenek megjegyzések:
Már több mint egy hónapja foglalkoznak a kérdéssel napi szinten, egyelőre úgy tűnik, hogy több oldalról is támadható a tervezett új adó bevezetése. Heves vitákat váltott ki a kérdés hazai szakmai és nemzetközi politikai szinten is. Az adó bevezetése érintheti a bankok mellett a pénzügyi vállalkozásokat és a biztosítókat is. Hogy milyen rendszer szerint vetnék ki az adót - a javaslatok szerint a biztosítók különadójának alapja a számított korrigált díj -, még nem tudni azt viszont igen, hogy ebből a húzásból 13 helyett 200 milliárdot szeretnének beszedni, vagyis az eddigi bevétel 15 szörösét.
Az adót első körben 3 évre tervezik, de hogy addig mi lesz még nem tudhatjuk. A pénzügyi szféra minden tagját kellemetlenül érinti az adó, mégis úgy tűnik lesznek kivételek akik mentesülnek alóla. A javaslatok szerint ugyanis a 3 éven belül alakult biztosítóknak nem kellene fizetni, mivel az első 5-8 év amúgy is veszteséges számukra, a bankadó bevezetése pedig ellehetetlenítené őket. A biztosítók mellett a takarékpénztárak élvezhetnek még kedvezményeket, az árutőzsdék és a Magyar Posta pedig mentesülhetnek alóla.

A témáról bővebben itt olvashatsz:
http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/a_bankado_nem_csak_a_bankoknak_lesz_rossz_37042
http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/bankado_egyre_tobb_a_kivetel_37547

2010. június 2., szerda

Finta József biztosítási szakkönyvtárának könyvjegyzéke 2.

Nincsenek megjegyzések:
Finta József biztosítási könyvtáráról írt korábbi bejegyzésem folytatásaként szeretnék beszámolni arról, hogy mi lett a könyvek későbbi sorsa. Néhány levél alapján, a következőket tudom. Finta úr gyűjteményét végül a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatának ajánlotta fel. Bár a könyvtár és akkori vezetője Dányi Dezső (1977 októberében kelt levelében) megtisztelve érezte magát, a könyveket szakszerű módon elhelyezni nem tudta. A levélben javasolták, hogy keresse fel kérésével az Állami Biztosító Igazgatási Osztályát és annak vezetőjét Boross Endrét.
A megkeresés eredményeként az Állami Biztosító még 1977 októberében a felajánlást elfogadta, és egy újabb levél tanúsága szerint 1979. év elején át is vette.

Sajnálatos módon Finta úr leveleit nem találtam meg, csak a KSH és az ÁB válaszlevelét a felajánlásra.

A hagyaték későbbi sorsa homályba vész, jelenlegi tudomásom szerint az ÁB egykori könyvtárának egyik része található meg a Biztosítási Könyvtárban, ezek között pedig minden bizonnyal Finta úr egykori könyvei is megtalálhatók.

2010. május 19., szerda

Finta József biztosítási szakkönyvtárának könyvjegyzéke

Nincsenek megjegyzések:
A könyvtár anyagai között bukkantam rá Finta József kéziratos füzeteire, melyek egyrészt könyvtárának katalógusát, másrészt szakirodalmi jegyzeteit tartalmazzák. Ebből idéznék néhány részletet, melyeket a biztosítási könyvtár előzményei szempontjából fontosnak érzek.

Íme az első füzet első oldaláról Finta úr végakarata, melyben könyvtárának jövőjéről kívánt gondoskodni. Emberileg is, a könyvtáros szemével nézve viszont különösen megható ez a hozzáállás. Én személy szerint meghatódtam és egész megsajnáltam szegény kis öreget - már bocsánat, hogy így emlegetem.

I. füzet, Budapest 1947 VII. 13.

Végrendelet

Halálom esetére a könyvjegyzékben felvett gyűjteményt az Erdélyi Múzeum Egyesületre hagyom. Mindaddig azonban, míg Kolozsvár fel nem szabadul, a gyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémián letétként őrzendő.
E gyűjtemény végleges helyén corpus separatum-ként kezelendő ; sem egészében sem egyes darabjaiban, sem tudományos intézeteknek, sem egyéneknek házhoz ki nem kölcsönözhető, vagyis csak a múzeum könyvtár olvasótermeiben használható.
Csorbítatlanul megőrzendő: egyes példányai abban az esetben sem cserélhetők el, ha azok duplikátumai a múzeumkönyvtár törzsanyagában megtalálhatók volnának.

Ez az én végakaratom.


Budapest, 1947. július 13-án.


[aláírás]
Finta József

[tanúk aláírása]

A füzetben tovább lapozva megtalálható a könyvtár tematikus rendjének ismertetése, amit itt közlök, majd ezt követően a könyvek egyenként felvéve a füzetbe.
Tárgybeosztás - [Finta József könyvtárának tartalmi csoportjai]

I. Biztosítási könyvjegyzékek
II. Biztosítási Gyűjtemények
III. Biztosítástan
IV. Biztosítás története
V. Biztosítási jog
VI. Állami felügyelet
VII. Államosítás, monopólium, szocializálás
VIII. Szövetkezeti biztosítás
IX. Könyvelés, ellenőrzés
X. Ügykezelés, szervezés
XI. Biztosítási ügynök
XII. Különféle biztosítási kérdések
XIII. Statisztika
XIV. Politikai számtan, biztosítási matematika, biztosítási technika
XV. Életbiztosítás
XVI. Jelzálogbiztosítás
XVII. Halandóság
XVIII. Biztosítási orvostan
XIX. Viszontbiztosítás
XX. Tűzkárbiztosítás és tűzkárbecslés
XXI. Tűzoltás, tűzrendészet, tűzesetek nyomozása
XXII. Jégkárbiztosítás. jégkárbecslés, viharágyúzás, babonák, időjárás
XXIII. Szállítmánybiztosítás
XXIV. Betörésbiztosítás
XXV. Üvegbiztosítás
XXVI. Balesetbiztosítás
XXVII. Szavatossági biztosítás
XXVIII. Autóbiztosítás
XXIX. Hitelbiztosítás
XXX. Állatbiztosítás
XXXI. Aratási biztosítás, termésbiztosítás
XXXII. Árvízkárbiztosítás
XXXIII. Géptörésbiztosítás
XXXIV. Óvadékbiztosítás, sikkasztás esetére szóló biztosítás
XXXV. Esőbiztosítás
XXXVI. Kötvényfeltételek
XXXVII. Társadalmi biztosítás, szociálpolitika
XXXVIII. Évi jelentések
XXXIX. Évkönyvek és naptárak
XL. Kongresszusi Évkönyvek
XLI. Folyóiratok és szaklapok
XLII. Nyugdíjbiztosítás
XLIII. Betegségbiztosítás
Hogy mi lett a könyvtár későbbi sorsa, arról majd egy újabb bejegyzésben számolok be. folyt. köv.

2010. március 24., szerda

biztosítási könyvtárunkról

Nincsenek megjegyzések:
Mint az első bejegyzésemben beszámoltam, biztosítási szakkönyvtár alakul a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Az elmúlt néhány hónapban a könyvtár anyaga egyre rendezettebbé válik, így időszerű lenne beszámolni annak összetételéről.
Mivel a könyvtár egykori biztosítási könyvtár(ak) anyagát tartalmazza, 19. sz végi, 20. század eleji kiadványok képezik a legnagyobb részét. Nem csak hazai, de külföldi kiadványok is megtalálhatók benne. A gyűjtemény összetétele a következő:
Könyvtári dokumentumok:

Könyvek téma szerint csoportosítva:
1. biztosítás általános kérdései, biztosítás történet
2. biztosítási jog
3. biztosítási technika, viszontbiztosítás
4. vagyon biztosítás, tűz és jégkár
5. szállítmánybiztosítás
6. életbiztosítás
7. társadalombiztosítás
8. mezőgazdasági biztosítás
9. vagyoni érdek, felelősség biztosítás

további kiadványok külön csoportosítva, társaságok szerint:
- biztosítótársaságok kiadványai, alapszabályai, éves jelentések
- díjszabások
- biztosítók egyéb tájékoztató füzetei

Folyóiratok, évkönyvek: Magyar, német, angol illetve további idegen nyelvű biztosítási szaklapok

Nem könyvtári anyagok, társaságok szerint:
Fotók, fotóalbumok, biztosítási kötvények, propagandaanyagok, plakátok, kártyanaptárak.

Bár a gyűjtemény katalógusban még nem kereshető, rendezett részeiben könnyen eligazodhat a kutató.
További, főként kéziratos anyag még feldolgozásra, rendezésre vár.

Ezekkel állunk érdeklődő kutatóink rendelkezésére.

2010. március 1., hétfő

biztosító intézetek könyvtárai

Nincsenek megjegyzések:
Hogyan is indult a hazai biztosításügy illetve a biztosítási könyvtárak története? Bár a hazánkban működő biztosítási magánvállalatok hosszabb múltra tekintenek vissza, az első jelentős lépés a biztosítók közös szervezetbe tömörülésével kapcsolatban az 1923. évi VIII. tc volt. A törvénycikk a hazánkban működő biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről rendelkezett. Az állami felügyeletre létrehozott Biztosító magánvállalatok m. kir. felügyelő hatósága (röviden Felügyelő Hatóság) tevékenységét részletesen a 48.718/1923 PM sz. rendelet írja le. Ezzel a rendelettel - konkrétan 13. paragrafusával - indul a biztosítási könyvtárak története:
A Felügyelő hatóság kötelessége a külföldi államok hasonló intézményeit figyelemmel  kísérni éspedig nemcsak abból a szempontból, hogy a viszonyosság miként való alkalamazását megállapíthassa, hanem azért is, hogy a biztosítási intézménynek a fejlődéséről tudomást szerezzen és ezzel hatósági teendőiben lépést tarthasson. Oly célból, hogy e hivatásának kellőképp megfelelhessen, a szükséges bel- és külföldi szaklapok és szakmunkák beszerzéséről gondoskodik.
Hogy a hatóság feladatának megfelelhessen, szükségessé válik egy biztosítási szakkönyvtár létesítése. Ezt a szakma képviselői hamar felismerték.

1929-ben a Tőke már arról cikkez, hogy a Felügyelő hatóság több száz kötetes, elsőrendű könyvtárát nyilvánossá kívánja tenni. A nyilvánosságnak egyetlen akadálya, hogy a kiadványok a hatóság vezetőjének szobájában vannak elhelyezve, így külön könyvtárszobáról is gondoskodni kell. Felmerül a könyvtárral együtt biztosítási múzeum kialakításának az igénye is. A megfelelő hely kialakításában és a könyvtár/múzeum fenntartása a tervek szerint a BIOSZra (Biztosító Intézetek Országos Szövetsége) és a BTTre (Biztosítástudományi Társulat) hárulna. A nyilvános könyvtár a biztosítási lexikon közlése szerint 1930-ban alapult, s kb 10 éven belül állománya már 2000 körül volt.
Mint arról a BIOSZ 1931. évi jelentése beszámol, a munkában részt is vettek, a hatóság könyvtárának jegyzékét ők nyomtatták ki. A BTT pedig az 1930-as években már biztosan rendelkezett könyvtárral. A Társulat alapszabályában, céljaik között is rögzítik a  könyvtár létesítését. A Társulat könyvtáráról részletesebben egy következő bejegyzésben számolok be.



Források:
  • A biztosítási magánintézmények állami felügyeletére vonatkozó jogszabályok gyűjteménye
  • A BIOSZ jelentése 1931. évi tevékenységéről
  • Fejérváry Ervin: Biztosítási lexikon
  • Magyar Biztosítási Évkönyv
  • A Tőke : biztosítási és közgazdasági lap

2010. január 15., péntek

előzmények - biztosítási gyűjtemény

Nincsenek megjegyzések:
Egy érdekes írásra bukkantam tegnap: A biztosítási gyűjtemény címmel, Sós Ernő azt egykori Biztosítástudományi társulat főtitkára számol be a társulat célkitűzései között egy biztosítási gyűjtemény létrehozásáról. A gyűjtemény terve 1930-ra tehető és feltételezhetően még ebben az évben létre is jött a hazai és külföldi biztosítási társulatok, intézmények hozzájárulásával. A gyűjtemény meglehetősen szerteágazó, forrásai között a következők találhatók: Ajánlások, kötvények, díjszabások ; éves jelentések ; emlékkönyvek ; szabályzatok ; propaganda anyagok ; röplapok ; naptárak ; tárgyak ; egyéb nyomtatványok. A gyűjtemény tartalmát tekintve az akkor gyorsan fejlődő ágazat, a kármegelőzés témakörét tárták fel legrészletesebben.
Az akkor létrejött gyűjteményt továbbfejlesztésre és tanulmányozásra alkalmasnak találták, ami nyilvánvalóan be is következett.
Hogy a gyűjtemény sorsa mi lett, még nem sikerült kiderítenem. Mindenesetre a mostani biztosítási szakkönyvtár anyaga hasonlóképpen szerteágazó, bár korántsem olyan teljes. Bízunk a szakma támogatásában és érdeklődésében, hogy igényeiknek megfelelő gyűjteményt tudjunk kialakítani.

2010. január 3., vasárnap

üdvözlet

Nincsenek megjegyzések:
Az egykori Állami Biztosító könyvtárának anyaga, illetve annak egy része néhai Dr Deutsch Róbertnek köszönhetően  a közelmúltban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban került elhelyezésre.
A könyvtár jelenleg a feldolgozás állapotában van, a tervek szerint a közeljövőben hivatalos névadó, megnyitó ünnepség után elérhetővé válik a biztosítási szakemberek számára.
Ez a blog azt a célt szolgálja, hogy tájékoztassa az érintetteket a könyvtár munkájáról, valamint a biztosításügyhöz kapcsolódó információkat közvetítsen. Várjuk minden érdeklődő hozzászólását, véleményét.


A könyvtár megvalósításában nagy segítségünkre volt:


  • az AEGON Magyarország Általános Biztosító zrt.
  • a D. A. S. Jogvédelmi Biztosító zrt.
  • az UNION Biztosító zrt.
  • Dr. Popper Klára
  • Dr. Kepecs Gábor (AEGON elnök vezérigazgató)
  • Dr. Trunkó Barnabás (MABISZ főtitkár)
  • és Deutsch Zoltán
Támogatásukat köszönjük!